A MAGYAR METEORITIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
Elhatározva a Magyar Meteoritikai Társaság létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I. Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Magyar Meteoritikai Társaság (a továbbiakban a Társaság).
2. A Társaság rövidített elnevezése: MMT.
3. A Társaság székhelye: 9024 Győr, Láhner György u. 1. Fsz. 1. ( postázási cím )
4. A Társaság működési területe: a Társaság Magyarország területén működik, hasonló célú magyar és külföldi szervezetekkel kapcsolatot tart fenn, azokban tagsági jogviszonyt létesíthet.
A Társaság jogállása: A Társaság önálló jogi személy, képviseletére a Társaság elnöke jogosult.
5. A Társaság alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. A Társaság honlapjának címe: www.meteoritok.org
II. A Társaság célja, tevékenysége
1. A Társaság céljai:
a) A meteoritika tudományának és a kapcsolódó társtudományok népszerűsítése, a meteoritika általános művelése, kiemelten a magyarországi és a régi Magyarország területére hullott meteoritok népszerűsítése, kutatása és vizsgálata;
b) Információnyújtással, tájékoztatással, rendezvények szervezésével a hazai társadalmi életben a meteoritika iránt érzett felelős magatartás kialakításának elősegítése és ezen keresztül a hazai meteoritika támogatása;
c) Elősegíti a hivatásos meteoritikai, csillagászati, múzeumi kutatók, egyetemi oktatók, tanárok, gyűjtők, amatőrcsillagászok, érdeklődők kölcsönösen előnyös együttműködését, lehetőségei szerint segíti a meteoritikai kutatással foglalkozó intézmények és személyek munkáját;
d) Kapcsolatok kialakítása és ápolása más hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel.
2. A Társaság tevékenysége:
a) A meteortikával kapcsolatos tudományos, kulturális és ismeretterjesztő tevékenység, kiemelten a magyarországi meteoritok kutatása és a magyar meteoritikai örökség gondozása, megóvása.
b) A természettudományos nevelési, oktatási, képességfejlesztési, felvilágosító tevékenység.
c) Kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése, tartása, szakmai terepgyakorlatok, utak szervezése és lebonyolítása, a Magyarország területére hullott meteoritok megtalálásának elősegítése.
d) Közművelődési tevékenység.
e) Projektek megvalósítása a meteoritika és a társtudományok szakterületén.
f) Pályázatokon való részvétel a Társaság működésének anyagi és szakmai feltételeinek javítására.
g) Meteoritikai területen a kapcsolatépítés és együttműködés elősegítése.
h) Vélemény kialakítása a hazai meteoritikával összefüggő kérdésekben, javaslatok megtétele, érdekképviselet.
i) A szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos programok megvalósításának támogatása.
j) Együttműködés más helyi, megyei, regionális, országos és külföldi hasonló célú szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal.
k) Továbbá minden olyan tevékenységet folytathat, amely a kitűzött célok megvalósulását szolgálja.
III. A Társaság működésére vonatkozó általános szabályok
A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Társaság Európai Parlamenti, országgyűlési és helyi önkormányzati választáson képviselő-, illetve polgármesterjelöltet nem állít és nem támogat.
IV. A Társaság Gazdálkodása
1. A Társaság vagyoni eszközei:
a) tagdíjak,
b) ajándékok, adományok,
c) pályázatok,
d) a Társaság rendezvényeinek bevételei,
e) egyéb, a vonatkozó törvényekben lehetővé tett bevételek.
A Társaság rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként éves tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg időről időre és amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év februárjának utolsó napjáig kell egy összegben, a Társaság házipénztárába vagy a Társaság bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A megalakuláskor, az alapító tagok által a működés megkezdéséhez szükséges mértékű vagyon kerül rendelkezésre bocsátásra.
A Társaság megalakulását követően az újonnan belépő rendes tag, a tagsági jogviszonya keletkezésének évében, a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított nyolc napon belül, ezt követően legkésőbb minden év februárjának utolsó napjáig köteles a Társaság házipénztárába vagy a Társaság bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
2. A Társaság pénzeszközeinek felhasználása:
A Társaság pénzeszközeinek célszerű felhasználására az Elnökség éves költségvetési javaslatot készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség nevében az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
3. A Társaság a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
4. A Társaság bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.
V. A tagsági jogviszony
1. A Társaság tagság formái:
• rendes tagság,
• tiszteletbeli tagság,
A tagság az alapításkor a Társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. A Társaság megalakulását követően rendes tagok esetében az Elnökség által történt tagfelvétellel, illetve tiszteletbeli tag esetében a tiszteletbeli tagság elfogadásával keletkezik.
Természetes személy rendes és tiszteletbeli tagok bármilyen állampolgárságú személyek lehetnek.
2. A Társaság rendes tagja lehet az a büntetlen előéletű nagykorú személy, illetve az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki/amely a Társaság Alapszabályát elfogadja, és a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja és kéri felvételét az Elnökséghez címzett belépési nyilatkozatban a Társaságba.
Rendes tagi jogviszony esetén: A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a rendes tag felvételről. Határozatát annak meghozatalát követő nyolc napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A Társaság rendes tagjának jogai:
a) a Társaság tevékenységében részt venni,
b) a Társaság szolgáltatásait igénybe venni,
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
d) a Társaság irataiba betekinteni,
e) arra, hogy a Társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető Elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
A Társaság rendes tagjának kötelezettségei:
a) Nem veszélyeztetheti a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c) Köteles a Társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d) Köteles a lakcímét/székhelyét, valamint elektronikus elérhetőségét (e-mail cím) annak megváltozását követő nyolc napon belül az Elnökséghez bejelenteni.
3. A Társaság tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a természetes személy aki a Társaság céljai elérését hírnevének, szaktudásának felhasználásával támogatja, ill. a Társaság tevékenysége által érintett tudomány területek valamelyikén kiemelkedő érdemeket szerzett.
Tiszteletbeli taggá választásra a Társaság Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését a Társaság tagjai is kezdeményezhetik.
A tiszteletbeli tagok a Társaság rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazatai joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.
A Társaság tevékenységével érintett tudományterületen nagy szakmai múlttal, tudományos elismertséggel rendelkező személy, tiszteletbeli elnöknek választható, maximum 5 év időtartamra. Egyszerre csak egy fő lehet tiszteletbeli elnök. A tiszteletbeli elnököt az Elnökség üléseire meg kell hívni, de személye csak véleményezési jogkörrel bír, szavazatival nem.
4. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével.
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c) A tag kizárásával.
A tagsági jogviszonyát a tag az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Társaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy Társasági szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és nyolc napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VI. A Társaság szervei
1. A Társaság szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
A Közgyűlés
2. A közgyűlés a Társaság döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi Társasági tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés rendes vagy rendkívüli lehet. A rendes közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. Rendkívüli közgyűlést az Elnök önállóan is jogosult összehívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre (postai úton vagy e-mailben), melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A rendkívüli közgyűlés összehívása az elnök kötelessége, de akadályoztatása esetén az Elnökég bármely tagja összehívhatja a rendkívüli közgyűlést, illetve ha azok sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, akkor az összehívást kezdeményező tagok által kijelölt tag jogosultsága. A rendkívüli közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság külön elrendeli.
6. A közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlést, rendkívüli közgyűlést és a megismételt közgyűlést a Társaság székhelyétől eltérő helyszínre is össze lehet hívni. A megismételt közgyűlés eshet arra a napra is, amelyre az eredetileg összehívott rendes vagy rendkívüli közgyűlés esett, feltéve, hogy a meghívóban szerepelt a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt közgyűlés ténye, helye és időpontja a határozatképességre vonatkozó figyelmeztetéssel együtt.
A közgyűlési meghívót a Társaság székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül a tagok és a Társaság szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség két napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül igazolható módon közli a tagokkal és a Társaság honlapján közzéteszi.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
7. Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
d) Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Az ismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját fél órával követő időpontra kell összehívni. Az ismételt közgyűlés kizárólag a meghívóban részletezett napirendi pontokat tárgyalhatja és a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető Elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a megjelent tagok nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A közgyűlésen minden rendes tagot egy szavazat illet meg.
10. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető Elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a Társaság nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető Elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető Elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
11. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Társaság alapszabályának módosításához, a Társaság egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
13. A közgyűlési határozatokat a levezető Elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
14. Az Elnökség a Társaság három tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség tagjai az Elnök és az Alelnökök.
15. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja öt év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
16. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
17. A Társaság vezető tisztségviselői:
A Társaság Elnöke:
Kereszty Zsolt Ákos
Az Elnökség tagjai (Alelnökök):
Kereszturi Ákos
Nádai László
Szklenár Tamás
A Társaság törvényes képviseletét az Elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az Elnök feladatait akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az Alelnökök látják el. Az Alelnökök képviseleti jogukat együttesen gyakorolják.
18. Az Elnökség hatáskörébe tartozik az Alapszabály által ráruházott ügyekben való döntés és feladatellátáson túl:
a) a Társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
f) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) a tag felvételéről való döntés;
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
19. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
20. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
21. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
VII. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Győr, 2019. május 20. napján
( az elnökség tagjainak lakcímét GDPR okok miatt nem jelenítettük itt meg )