2022. március 11.-én este 20:30-kor ( helyi idő ) egy fényes, lassú meteor tűnt fel a Magyar Meteoritikai Társaság által üzemeltetett Magyar Tűzgömbkamera Hálózat (MTH ) zalaegerszegi és győri állomásainak nyugatra néző kameráin.
Az AMS91 jelű zalegerszegi kamerán az egyenletesen felfénylő és ugyanígy elhalványuló jelenség 7 másodpercig tartott, útja kb. 2/3 részénél apró fénylő részek maradoztak le a meteorról. Kameráink operátorainak az tűnt furcsának, hogy a közel 30 fokos útját, feltűnően lassan tette meg. Ilyenkor rögtön felmerül az ún. antapex ( a Föld keringési iránya szempontjából “mögülünk” érkező lassú meteorok ) meteorok lehetősége, vagy az űrszemét. Az AMS91 állomás nézőpontjából a fényes pont az Orion csillagképtől a Cet csillagkép felé mozgott, azaz nagyjából keletről nyugatra és a győri állomás is hasonló irányt látott.
Kollégánk Jäger Zoltán két állomásunk adatai alapján pálya és sebességszámítást végzett, eszerint a test Szlovénia-Ausztria légterében mozgott, nagyjából dél-észak iránnyal párhuzamosan, kb. Ljubljana-Klagenfurt városoktól kissé keletre, ahogyan ez térképünkön is látszik. Tehát mozgása délről északra tartó volt azaz kb. merőlegesen az egyenlítőre. A számítást nehezíti, hogy a mozgó fénypont mindkét állomásunkról alacsony horizont feletti magasságon látszott, emiatt pontos kimérésre csak korlátozottan volt lehetőség. A sebesség-idő grafikon így meglehetős hibával terhelt, az átlagolt és csökkenő (lassuló) értékek kb. 14-11 km/s közé esnek. Ez éppen az antapex meteorok és a holdi pályáról visszaérkező űrszemét sebesség tartománya. Ami furcsa, hogy a mozgásvektor merőleges a Föld egyenlítőjére, ami meg a földi poláris pályáról visszatérő műhold űrszemét pályával korrelál. Az űrszemétre jellemző az égbolton való haladásának rendkívül lassú szögsebessége, illetve az erős darabolódás, fragmentáció, hiszen ilyenkor szétszakadó, izzó alkatrészek, antennák sokasága válik le a szerkezetről. Előbbi itt megvan, utóbbi csupán csekély mértékben. A földi poláris pályáról a visszatérő test sebességének az első és második kozmikus sebességek közé kellene esnie ( 7,91 – 11,19 km/s ), bár számításunk bizonytalan és korlátozott pontosságú, de a testnek itt kezdetben nagyobb sebessége volt. Ez pedig az antapex meteor eredetet erősíti, de nem zárunk ki más lehetőséget sem. Az egyenlítőre merőleges pálya viszont nem az antapex esetnek kedvez.
Léteznek ugyan nagyon lassú sebességű meteorrajok pl. a Pi Leonidák amelyek átlagsebessége csupán 6 km/s ( de ezek nem most aktívak), illetve a március 10/10-én aktív Alfa Leonidák is lassú raj 12 km/s körüli sebességgel.
Hogy pontosan mi is volt a március 11.-ei esti jelenség, azt a jelenleg ismert adatok alapján nem tudjuk eldönteni. A dolog mindenesetre rejtélyes.
Társaságunk meteorfizikai kutatással is foglalkozik, ez az eset épp ebbe a témakörbe illik, a téma vezetője Dr. Csizmadia Szilárd, DLR, Berlin.
Az AMS91 jelű zalegerszegi állomásunk felvétele:
Ugyanez videón:
A test mozgása térképen:
A test sebesség változása az idő függvényében:
