Egy ritkán látható fényes nappali bolida suhant át az égbolton 2023. július 24.-én nyári időszámítás szerint 15:18-kor. A jelenséget erőteljes hangrobbanás követte, melyet sokan hallottak Magyarországon Borsod, Heves, Nógrád és Pest vármegyékből, Szlovákiában pedig a Losonc és Rimaszombat szélesebb környékéről. A meglepődött fültanúk robbanás szerű erőteljes hangról számoltak be.
A jelenségről először Gucsik Bence tájékoztatta a Meteoritok Facebook csoportot, ő két budapesti kamera felvételét is megtalálta, amin jól látszik a fényes bolida haladása. Később Kiszely Márta az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Földfizikai és Űrtudományi Intézet rutinos kutatója jelezte, hogy a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban elhelyezett infrahang detektoruk is érzékelt egy az északi irányból hangsebességgel érkező jelet. A jeleséget követő néhány percben pedig hazai földrengésjelző obszervatóriumok is detektáltak egy nem túl erős, de markáns csúcsot, ami a tűzgömb hangrobbanásából származhat.
A Magyar Meteoritikai Társaság által üzemeltetett Magyar Tűzgömbkamera Hálózat (MTH) kamerái által rögzített jeleket ekkor kezdték átnézni az állomásokat működtető operátorok. Bár az MTH-nak létezik automata tűzgömbfelismerő szoftvere ez azonban a nappali tűzgömbök esetén fejlesztési fázisban van, így nem mindig jelzi a nappali fényes meteorokat, különösen ha azok nagyon közel esnek a fényes napkoronghoz. Így volt ez most is, ugyanis az operátorok csak az AMS92 jelű Bükki Csillagda tetején elhelyezett állomásunk videofelvételein találták meg a Naphoz igen közel elhaladó és emiatt nagyon rosszul látszódó tűzgömb nyomát. A többi állomásunk nem rögzítette a jelenséget, viszont az AMS18 jelű az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutató Központjának hálózatába tartozó budapesti kamera igen. Emellett Gucsik Bence nyomozása eredményeképpen ő már három főként időképes kamera adataival rendelkezett. Ez alapján számolt meteorpályát, lassulást, dinamikai tömeget, stb, majd a sötétrepülést és az abból adódó szórásmező kiszámítását már Kővágó Gábor végezte. Gucsik, Kővágó szerint a meteoritok közel egyenes vonalban a poltári járási Málinec víztározójától északra érhettek felszínt.
Ezzel párhuzamosan Mike Hankey (USA) az allsky7 kamerarendszer igazgatója és Kereszty Zsolt MMT megkezdte a rendelkezésre álló kamerák adatainak kimérését, majd azt eljuttatták a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiájának Csillagászati Intézetéhez (ASU) Dr. Pavel Spurny nemzetközileg elismert meteorfizikushoz, aki még tovább pontosította a kiméréseket. Spurny megpróbált további kamera adatokhoz is hozzájutni, de akkor a régióban – így hazánkban is – vagy teljesen vagy részben felhős volt az égbolt, így más kamerák nem látták a tűzgömböt. Végül öt kamera felvételei alapján meghatározta a tűzgömb legfontosabb adatait, a pályát, dinamikát és a meteoritok legvalószínűbb szórásmezőjét, melyről szemléletes térkép is készült. A két csoport számítása igen közel esik egymáshoz, alig 200-400 méter az eltérés.
Spurny szerint egy több tíz kilogrammos test 14 km/s-os sebességgel, a felszínnel kb. 50 fokos szöget bezárva lépett be a Föld légkörébe, felfénylését először Rimaszombattól 63 km-es mgasságban, délkeletre rögzítették, majd tovább repült északnyugati irányban. A bolida 42 km-es magasságban érte el maximális fényességét, ezután kisebb magasságban a meteortest már jelentősen lelassult. Végül 26 km-nél kisebb magasságban, a poltári járási Málinec víztározótól mintegy 5 km-re (felszínre vetítve) délkeletre kihunyt. A bolida a teljes, csaknem 50 km hosszú fényútját kevesebb, mint 4 másodperc alatt tette meg.
Figyelembe kell venni azonban, hogy mindez fényes nappal történt, vagyis ha az esemény az éjszakai égbolton látszódott volna, akkor a jelenség eleje és vége kitolódna így az jóval korábban és később is látszódna. Ezért a fényútja, valamint a feltűnés időtartama lényegesen hosszabb lenne. Spurny szerint a tűzgömb eredeti anyagának nagy része elégett/leolvadt az abláció során a légkörben, de nagyon valószínű, hogy számos, többnyire kisebb meteorit hullott a Föld felszínére. A legnagyobb akár 2 kilogrammot is nyomhat (ez lehet a fő darab), a kisebb meteoritok pedig több tíz-száz grammosak lehetnek. Ha egy 40 kg-os kondritos összetételű meteoroidot veszünk a beérkező testnek akkor ez egy kb. 28 cm-es gömbnek felelne meg, ami nagyjából kosárlabda méret, ugyanez szenes kondritos meteoroidnál 3-4 cm-el nagyobb. A lehullott tömeg a számítások szerint néhány kg lehet.
A szórásmező mérete kb. 10-11 km x 500-600 méter, a terep nagyon nehezen kereshető, erdős, hegyes, dombos, csak kevés jól bejárható tisztás, kaszáló, mező, út keresztezi azt. Ennek ellenére reméljük, hogy a kereső terepi expedíciók hamarosan megtalálják az új szlovák meteorit első példányait. Ide kívánkozó fontos tudnivaló, hogy Szlovákiában a talált meteorit az állam tulajdona, tehát ha itt talál valaki meteoritot akkor azt be kell szolgáltatnia a megfelelő szlovákiai állami szerveknek, például Szlovák Nemzeti Múzeum, Pozsony vagy Commenius Egyetem, Pozsony.
A 2023. július 24.-én hullott tűzgömb szórásmező térképe Spurny alapján (ASU)
Hivatkozások:
Astronomický ústav Akademie věd České republiky (ASU)
Köszönet nyílvánítás: Pavel Spurny (ASU), Mike Hankey (allsky7.net, AMS), Gucsik Bence és Kővágó Gábor